Tudom, nem nagyon szokták elhinni, amikor mesélem, hogy a WTC elleni terrortámadást két nappal előtte megálmodtam. Pedig igaz, de ezt csak én tudhatom biztosan. Az viszont már sokkal konkrétabb, hogy amikor a belső ellenség (SelfEnemy) kérdéséről készült kiállításom nyílt az Óbudai Társaskör Galériában, azokban a napokban került nyilvánosságra az „öszödi beszéd”, és a megnyitót csak pár nap választotta el a telefonfülke-dobálós utcai rémtettektől. De ami most történt az még talán ezeknél is ijesztőbb. 2011. április 30-án nyílt kiállításom a MODEMben, ahol az egyik kiállított mű egy falba csapódott kisrepülőgép. Ez ugyan egy 1998-as installáció rekonstrukciója, de mégis minden riporter és újságíró arról faggatott, hogy az én repülőm milyen kapcsolatban van a 9/11-el. Az asszociáció természetesen megkerülhetetlen (és nem is akartam megkerülni, hiszen a kiállítás a „Nehezen feltehető kérdések”-ről szól), de közvetlen kapcsolat természetesen nincsen. Legalábbis eddig ezt gondoltam. Viszont a kiállítás megnyitó másnapján amerikai tengerészgyalogosok elfogták és kivégezték Osama bin Ladent, a szeptember 11-i események kitervelőjét. Most mit tegyek?
A koincidenciák értelmezését a tananyag részévé kéne tenni a művészeti oktatásban (idézet Kicsiny Balázs egy előadásából)
VálaszTörlésüdv, Losi
szívemből szólsz drága Losi
VálaszTörlésés még csak annyi:
van egy kis különbség valaki más esküvőjét/temetését/vakbélműtétjét/szülését látni, vagy a sajátunkon részt venni
az egyik (lehet) tananyag, a másik kicsit több annál :-)
vagy éppen kevesebb, ahogy vesszük, kérdés, milyen a viszonyunk éppen a megértéshez. Azért, annyit tűnődtem ezen, a Hard to ask placcon lévő, színen lévő, explicit tematikája, ha jól veszem ki, ahogy az mondva is vagyon, a szeretet, mígnem a koincidenciák és álmok mintha az erőszak világát idéznék meg hangsúlyosabban. Hogy van ez, Mester?
VálaszTörlésHa érteném a kérdést, lehet, hogy nagyobb eséllyel próbálkozhatnék a válasszal. ;-)
VálaszTörlés